Miután reggel kiszivárgott egy nem nyilvános kormányzati anyag arról, hogy egyes uniós projekteknél 103 milliárdos pénzbüntetés, rendszerszintű problémák miatt pedig további akár 390 milliárdos EU-s pénzvesztés is várhat Magyarországra, kiadott egy közleményt a Miniszterelnökségi Sajtóiroda.
A Magyarország és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták lehet, hogy idén nem zárulnak le, így későbbre csúszhatnak a brüsszeli átutalások, sőt egyes projektek lehet, hogy nem is jogosultak az uniós támogatásra - jelezte szerdán este egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek a magyar államháztartás számára negatív üzeneteket.
A napokban megjelent, a hónap végén pedig meg is nyílik az a Pest megyének szóló uniós pályázat, amely legalább 2,3, legfeljebb 10 millió forintnyi támogatást ad a kis- és középvállalkozások gyakornokainak bér- és járuléktámogatására. A támogatás maximális mértéke támogatási kategóriától függően az összes elszámolható költség
80 %-a lehet, de érdemes megnézni a Felhívás 3.2. pontját is. Az ország többi részének szóló hasonló pályázat már régóta nyitva áll, de még mindig bőséges szabad keret áll rendelkezésre.
"2020. januárig olyan mértékű ingatlanfejlesztés valósul meg, amely túlkínálatot okoz, így több mint 10 százalékos árcsökkenésre számítok a lakáspiacon" - ezt a meglepő választ adta a Világgazdaság mai interjújában Bánki Erik arra a kérdésre, hogy mekkora áremelkedésre számít a 2020. januártól 5%-ról 27%-ra visszaemelkedő áfa miatt. A parlament gazdasági bizottságának elnöke az EU-pénzek és a gazdasági növekedés üteme terén is mondott meglepő dolgokat, illetve jelezte, hogy még nem a 2019-es költségvetésben, hanem csak 2020-ban lesz majd prioritás a kormány számára a közszférabeli béremelés. A 10% feletti áresésről szóló kijelentésre külön szakmai kommentárt írtunk:
Amennyiben a forint tartósan a 330-as szinten ragadna az euróval szemben, akkor mintegy 580 milliárd forinttal több uniós pályázati keretet lehetne szétosztani Magyarországon a 2014-2020-as ciklus terhére - derül ki kalkulációnkból. Ez a plusz pénz, az éves magyar GDP másfél százaléka, tehát tovább élénkíthetné a magyar gazdaságot a következő években, igaz az uniós fejlesztések magas importhányada azért árnyalja a képet. Közben azért az államháztartási egyenleg még kicsit javulna is, mert számításaink szerint a plusz fejlesztések adó- és járulékbevételi vonzata több lenne, mint amennyivel a kötelező magyar állami társfinanszírozás is megemelkedne. Kizárólag az elosztható EU-pénzek szemszögéből nézve tehát Magyarország jól járna a tartósan gyenge forinttal.
Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.
A 2020 utáni magyar felzárkóztatási források Bizottság által javasolt 24 százalékos csökkentésében a fő tételt az a 4 milliárd eurós "ajándékcsekk" képezi, amit hazánk az előző többéves keretköltségvetés kitárgyalása során kapott az EU-tól és amiről Brüsszel most nem vett tudomást - tudta meg a BruxInfo uniós forrásból. 2021 és 2027 között ötödével 260 euróra csökkenhet majd az egy főre jutó támogatás mértéke is, de hazánk így is a hét leginkább támogatott ország között lesz.
A Brexit utáni uniós költségvetési keret átstrukturálása, valamint Lengyelország javuló gazdasági helyzete miatt Varsó sok milliárd euróval alacsonyabb uniós támogatáshoz juthat 2020 után, az EU következő keretköltségvetésének hét évében - értesült a PAP lengyel hírügynökség, s a várható drasztikus forráscsökkenésről beszámolt pénteken a Rzeczpospolita című napilap is.
Több tízmilliárd eurónyi uniós támogatást irányítanak át a 2021-2027-es uniós költségvetés drasztikusan módosuló szabályai miatt Lengyelország, Magyarország és Csehország felől a válság által erősen érintett dél-európai országok irányába - tudta meg a Financial Times, amely megszerezte a május 2-án megjelenő uniós költségvetési javaslat munkaanyagát. A cikk szerint az átalakítások különösen nyugtalanítóak lehetnek Lengyelországnak és Magyarországnak amiatt a már múlt héten kiszivárgott fejlemény miatt, hogy először az EU történetében politikai (jogállamisági) feltételekhez kötik a támogatások kifizetését. Egy régiós diplomata ki is mondta a lapnak: a mi régiónk rovására gazdálkodik a szűkös forrásokkal az Európai Bizottság, azaz tényleg pénzt fog veszíteni a régiónk.
A napokban több ezer uniós pályázati nyertest hirdetett ki a kormány, így a 2014-2020-as ciklus forrásainak 93%-át már elosztotta, a felét pedig már ki is fizette, Brüsszelből viszont eddig még az ötödét sem kapta meg - derül ki szokásos hónap elei elemzésünkből. Ennek néhány fontosabb üzenete:
Annyi hazai és külföldi felfelé mutató gazdasági kockázatot tudunk azonosítani, hogy abszolút benne van a pakliban idénre egy 5-5,5%-os GDP-növekedés is, de egyelőre 4,2%-ról csak 4,5%-ra emeltük az előrejelzésünket, és már ezzel is optimistábbak vagyunk a piaci konszenzusnál - jelezte a Takarék Csoport első negyedévi makrogazdasági helyzetet és a kilátásokat összefoglaló sajtótájékoztatóján Suppan Gergely. A bank vezető elemzője szerint így Magyarország abszolút a régióval együtt tud nőni idén és várhatóan jövőre is, az egyetlen lényeges visszahúzó tényező a növekedésre a munkaerőhiány lehet. Ez viszont meglátása szerint abban segíthet, hogy tartósan lehet gyorsabb a növekedés.
A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklus teljes keretének már csak 8 százalékát, 708 milliárd forintot kell odaítélni a pályázóknak - olvasható a Világgazdaság keddi számában.
Ráerősített a tegnap kiszivárgott német álláspontra mai Bundestag-felszólalásában Angela Merkel német kancellár, mivel kijelentette, hogy szolidáris menekültügyi rendszert kell kiépíteni az EU-ban, és a 2020 utáni strukturális alapokból származó pénz elosztásánál figyelembe kell venni a menekültek befogadását. Ez tehát tényleg afelé mutat, hogy az EU kohéziós politikájának irányultsága jelentősen megváltozna és azon országok régiói kapnák a több EU-pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be. Nagy kérdés persze, hogy a kelet-közép-európai országok ellenkezése mellett egy ilyen terv átmegy-e majd Brüsszelen is, de a témát tegnap már részletesen körbejártuk, a menekültelosztási rendszer fejleményeire is kitérve:
A 2020 utáni EU-s kohéziós támogatásokat az alapvető jogállami keretek meglétéhez kell kötni, és azoknak az országonak a régiói kapnának több pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be - ezt a nagyon kemény következményekkel járó tervet szellőztette meg a napokban Brüsszelben a német kormány a Financial Times mai cikke szerint. A terv megvalósulása alapvetően megváltoztatná azt, amit eddig az EU kohéziós politikája jelentett és a lap szerint a berlini vezetés azon frusztráltságát tükrözi, hogy Magyarország és Lengyelország nem osztozik a menekültválság terhein.
"Ideje döntéseket hozni: a Bizottság konkrét választási lehetőségeket jelöl meg az uniós költségvetés jövőjére vonatkozóan" - hangsúlyozza a Portfolio magyar és angol oldalán egyszerre megjelenő vélemény cikkében Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa, amelyben érzékelteti a most pénteki informális EU-csúcs tétjét és utal a múlt héten közzétett bizottsági költségvetési forgatókönyvekre. Az alábbiakban Corina Crețu írását közöljük.
Saját tavaly őszi javaslatával is szembe menne az Európai Bizottság azon új, a német Handelsblattban kiszivárgott meredek elképzelése, miszerint minden EU-támogatást megvonnának 2021 után az EU átlagos fejlettségét meghaladó régióktól. Ez azt jelentené, hogy a németországi keleti régiók is elesnének az ilyen pénzektől, de ennél magyar szempontból fájóbb lenne, hogy Budapest közigazgatási területe is végleg elesne mindennemű uniós támogatástól.
Bár az a nyomás már lekerült januárban az államigazgatási dolgozókról, hogy a beígért sokhavi bónuszokért cserébe pörgessék az EU-támogatások kifizetését, mégis meglepően nagy összeget, a decemberi 541 milliárd után januárban 325 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a nyerteseknek - derült ki szokásos hónap eleji vizsgálatunkból. A választások közeledtével így tehát most ott tartunk, hogy a 7 évre szóló EU-s keret 108%-ára már meghirdették az uniós pályázatokat, a 91%-ára már a nyerteseket is kihirdették, sőt a keret 47%-át már ki is fizették.
A 2016-os 2099 milliárdról 2488 milliárd forintra ugrott fel 2017-ben az uniós támogatások magyarországi kifizetési volumene, azaz a minimálisan előírt 2064 milliárd forint jócskán túlteljesült, de a 2700 milliárdos maximális összegtől elmaradt - jelezte ma az MTI-nek Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy tavaly Brüsszelből megérkezett bő 900 milliárd forintnyi átutalás, amivel az EU-átlag fölé gyorsult Magyarország brüsszeli forráslehívási előrehaladása. A tárca agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára közben azt jelezte, hogy nagyon felpörgött a vidékfejlesztési pályázatok támogatói döntéshozatala az év végén, illetve 106 milliárd forintnyi kifizetés is megtörtént a vidékfejlesztési pályázatokra az egész év során.
A Brexitből fakadó veszélyek miatt továbbra is indokolt az uniós források gyors itthoni elosztása, hogy ne legyen kapkodás a projektek végrehajtásával - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint bár illúzió, de törekedni kell a dömpingszerű uniós pénzkifizetés gazdasági hatásainak elnyújtására, pontosabban a 3 százalék feletti gazdasági növekedés megszilárdítására. Erre több stratégiája is van a kormánynak, így például a nagy útépítések elnyúlnak 2022-ig, de még ezt megelőzően a több projektet elnyerő, és az elszaladó költségekre panaszkodó projektgazdáknak rangsorolniuk kell a projektjeik között. Ez az építőipari kapacitáskorlátokat is oldja, ahogy egy készülő NGM-pályázat is ezt célozza. Az Európai Bizottság által belengetett eurócsatlakozást támogató eszközhöz óvatosan áll a kormány, de persze a plusz pénz tekintetében "A magyar kormány nem lehet a saját maga ellensége" - fogalmazott.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
